walden

A magyar faterméstannak volt egy aranykora, durván az 1960-90 közti periódus, amikor évtizedekre meghatározó eredmények születtek, és létrejött az ERTI tartamkísérleti hálózata. A jelen kor problémája, hogy az új feladatok és eszközök miatt (az egyesfa-modellek, az örökerdők modellezése, a…

Az erdőgazdálkodásban alapvetően 3 dolog érdekes évszázadok óta: hol van fa, milyen és mennyi, illetve hogy ki lehet-e vágni. Mindig a fakészlet volt a lényeg, bár most divat (és egyébként értékelendő, fontos lépés, respekt) a természetességgel és hasonlókkal vigasztalódni, amíg a fakészletet nem…

A távérzékelési módszerekkel történő magasság-becslés kidolgozásakor tapasztaltuk azt, hogy több faállomány-típusban a véghasználati kor előtti állományok esetében a felületmodellből levezethető átlagmagasság szignifikánsan magasabb, mint amit az erdőtervezők a terepen meg szoktak mérni. A különbség…

A távérzékelés és a faterméstan összekapcsolásának programjáról lesz szó, a nagy ívről. A felületmodellek közvetlenül használhatók a fakészlet meghatározására (lásd az nDSM-alkalmazásáról), ehhez azonban referencia-területek kellenek: olyan faállományok, melyek fakészlete földi-terepi módszerekkel…

A távérzékelt adatok felhasználásának az erdőleltározásban (az erdőterület lehatárolásán, a térképezésen túl) két koncepciója van. A távérzékelt anyagon méréseket végzünk. A távérzékelt adatból ismert tartalmú és dimenziójú faterméstani paramétereket lehet megmérni (pl. magasságot, záródást és…

Ahhoz, hogy kb. a fatermési táblás (8) becsléshez hasonló pontosságú adatokat (fakészlet, növedék) lehessen nyerni részletszinten (kb. 1ha-os felbontásban) távérzékelt adatokból - ahhoz 3 adat kell. 1. Állománytípus.Most direkt nem írom, hogy 101 elemű faállománytípus vagy 23 elemű célállomány, és…

A különböző mintakör-területszámítási képletek összehasonlítása a szórásra is érdekes. 450nm-es fix kör felett (ahol érvényesül, hogy a kellően nagy számú faegyed már reprezentálja az állományszerkezetet, a törzsek területfoglalását, egymáshoz való viszonyát) a…

Az FNM-mintakörök területének számításához használható képletek összehasonlításához olyan teszteket futtattam, amiben az FNM-pontokon (3. ciklus, kb. 5700 mintapont) mértem mind a 4 megoldás (fix mintakör, Fadgyas-féle, gyűrűfelezés, átlagos gyűrű) által adott…

A legegyszerűbb körös mintavétel fix sugarú körökkel dolgozik, és ez a módszer tekinthető a területen levő faállomány torzítatlan becslésének. A fentiekből kiindulva csináltam egy olyan eljárást is, amit "gyűrűfelezés" néven használok, és arról szól, hogy ha ismerjük a…

Körös mintavételnél a mintába kerülés valószínűsége csak a középponttól mért távolságtól függ, azaz ebből a szempontból a mintakör leegyszerűsíthető egy olyan ábrára, ami egyetlen egyenesen (félszakaszon), a középponttól kifelé indulva csak a fák távolságát…

A helyi fatermési táblás projekt (HFTT) miatt kezdtem el ismét körös mintavételeket nézegetni. Miután az egyesfák térfogatszámítására használt Király-képlet több generációt ért meg (Veperdi Gábor sokat dolgozott vele és javított a kiindulási paramétereken); továbbá a…

Helyi fatermési táblák (HFTT) készítésébe fogott az intézmény [pátosz]. A táblák alapvetően az FNM 1993-2007 között felvett mintaterületeinek adataira épülnek. A helyi fatermési táblák (HFTT) készítésekor az első kísérlet a helyi jelleg megragadására az erdészeti…

"[a szisztematikus leltár felméréseiben] nincsenek meg azok a definíciók [nem vezethetők le, nem evidensen vezethetők le], amik alapján a fatermési tábla működik: felsőmagasság és 100%-os sűrűség" - mondtam Dr. Gál Jánosnak egy helyütt. "Nem önthetők adatba." (A…

Kell majd írni korosztálytábla-alapú modellt is, mert az EMMRE-adatokból csak olyat lehet meghajtani. És a jövő mindenképpen a szisztematikus leltáré. De a jelenlegi alkalmazás (AK2) lokalizálható prognózist akar, tehát ezért egy részlet-fafajsor-alapú modell lesz az első.

Volt egy majdnem közös munkánk Illés Gáborral (végül nem lett belőle semmi), ami arról szólt, hogy egy MODIS nevű amerikai műhold infravörös sugárzást mért sokáig, és az adatai hozzáférhetők, térképre tehetők. Az infravörös tartományban a felszín által elnyelt fény…

[Eredetiben: 2015. február 7-én. Kisebb kiegészítésekkel és pontosításokkal itt.] Elég hosszan maradtam el a levelezés követésével, de most vissza szeretnék térni alapkérdésekhez. Egymásból következő feltételezéseimet adom közre, ezért érvelésem természetesen támadható…

A "belső fák" meghatározása. A kérdés az egyes fákhoz tartozó növőtér számításának problémája miatt merült fel. A szisztematikus erdőleltárakban mintaterületeket vesznek fel (megmérik a fák átmérőjét, magasságát,  (x,y) pozícióját és egyéb paramétereit), de a…