Ahhoz, hogy kb. a fatermési táblás (8) becsléshez hasonló pontosságú adatokat (fakészlet, növedék) lehessen nyerni részletszinten (kb. 1ha-os felbontásban) távérzékelt adatokból - ahhoz 3 adat kell.
1. Állománytípus.
Most direkt nem írom, hogy 101 elemű faállománytípus vagy 23 elemű célállomány, és valószínűnek tartom, hogy inkább 20 körül lesz a megkülönböztetett típusok száma.
Több vélemény és előzmény ismeretes.
- Jagicza Attila szerint az 1990-es években is lehetett ortofotóról pixelcsoportokat azonosítani (tölgyes, cseresznye, kőrisek - kisebb foltokat).
- Multispektrális felvételeken a fafajoknak elég jól azonosítható profiljuk van. Ilyen vizsgálatot 5-20 hektáros méretben ismerek (Bozsik Éva).
- A tavaszi, virágzás környéki fenológiai fázisban fotózott 3-4 képet is elég használhatónak mondják (Czimber Kornél).
2. Magasság (és/vagy kor).
A LiDAR technológiával 5-20 hektáros méretben már vannak kiértékelt kutatások (Király Géza, Bozsik Éva) a magasság mérésére.
A FÖMI tervezi domborzat- és felszínmodell országos előállítását, szó van teljes országos LiDAR-repülésekről is (Maucha Gergely). A magasságot kisebb pontossággal meg lehet csinálni fotogrammetriai úton is.
A faterméstani modellek üzemeltetéséhez (pl. fatermési táblák, vagy azok valamilyen egyszerűsítésének használatához) a faállomány magassága (átlagos vagy felső magassága) és kor szükséges a fatermési táblák hagyományos koncepciója szerint. A kor távérzékelés-alapú mérése nem látszik megoldhatónak, sokkal elterjedtebb a magasság mérése vagy becslése. Faterméstani szempontból a kor és a magasság erősen korrelált, a két mennyiség közül az egyik kiesése ugyan pontatlanabbá teszi a becsléseket, de nem katasztrofális.
3. Erdőborítottság / sűrűség / záródás.
Lásd a GIO HRL (az ESA nagy felbontású űrfelvételei alapján készített területosztályozások), annak TCD (tree cover density, ami elvileg a záródással egyenértékű) és FTY (forest type, fenyő-lombos bontásban) termékei. NDVI-alapú indexekből készülnek. 20×20 méteres felbontású fedvény érhető el 2012-re vonatkozóan, ingyen, 3 évente lesz ismétlés. A TCD alapján az erdőborítottság 1ha-os nagyságrendű (vagy finomabb) területi változásainak követése, lokalizálása lehetséges. Ez tehát már megvalósult (nevezzük bétának, mert még azért fejlődhet bőven).
És kellenek terepi mintavételek a fakészlet és növedék becsléséhez, hogy legyen mit kiterjeszteni a fenti osztályozó paraméterek alapján. Az EEM vagy az Adattár egyaránt megfelelő. Nincs feltétlenül szükség ugyanabban az időben, párhuzamosan végzett mérésekre sem. Ahogy a fatermési táblák használhatók évtizedekig, a fakészlet és a növedék viszonyítási alapja is hosszútávon felhasználható változtatás nélkül.
Most annak próbálok majd utánajárni, hogy a fenti adatgyűjtések hol tartanak jelenleg és milyen lehetőségek vannak az iparszerű (nagy egybefüggő területű, vagy kiterjedt mintavételes) alkalmazásukra, pontosabban mi kell ahhoz, hogy ilyenek készüljenek. Mennyibe kerülnek, kik a szolgáltatók, hol van erre agykapacitás stb. Nyilván a 20ha-os kutatói kézművesség és az évi 200ezer ha (körzeti erdőtervezés) lerepülése közti átmenet finanszírozását és szervezési feladatait nem lehet megúszni.
Remélem, hogy 10 éven belül eljutunk odáig, hogy ilyen modellekkel dolgozzak. Illetve biztos vagyok benne, hogy még megérem.
Az adatok valószínűleg nyilvánosan elérhetők lesznek (lásd ESA) vagy valamilyen nagy ernyőprojektben fognak elkészülni (FÖMI), és széles körben hozzáférhetők lesznek. Adat lesz, a kérdés az, hogy fogjuk-e tudni használni.
