A klímavédelmi erdő fogalma jelenleg nem értelmezett, a magyar szakirodalom tudtommal nem használja, mégis jó hangzása és üzenete miatt érdemes lenne feltölteni tartalommal.
A rendeltetéshez, az erdő szerepéhez, funkciójához lenne köze, ez biztos. Alapvetően minden erdő betölt klímavédelmi funkciókat: viszonylag egyszerű intuitive belátni, hogy a legrosszabb akácos is kedvezőbb klímavédelmi szempontból, mint egy meddőhányó. Naugye.
Mostanában megint sokat forgolódok természetvédelmi- és ökológus berkekben (pl. NÖSZTÉP-projekt), és meglepve tapasztaltam, hogy a klímavédelem kifejtésekor nagyon rövid lépésekben eljutunk a szénmegkötő (CO2-megkötő) és -raktározó képességig, és szinte kizárólag ezt értik rajta ők is.
A fentiek alapján 2 ötletem van:
- A kvótakereskedelemből az erdészeti ágazatba visszaforgatott finanszírozással keletkezett erdőkre lehetne ráhúzni, magyarul az erdőtelepítés forrására hivatkozna. Ez motivációs erővel bírna.
- Ha a "klímavédelmi" jelzőt minősítésként értük, akkor olyan erdőkről lehet szó, ahol nagy a felhalmozott szénkészlet vagy képes a légköri CO2 gyors megkötésére. (A két dolog nem ugyan az, sőt.) Mivel általában az erdők szénkészletének közel fele a talajban, másik fele a biomasszában halmozódik fel (egyéb poolokban, mint pl. holtfa, avar, a fenti kettőhöz képest elhanyagolható mennyiség van), a klímavédelmi erdőnek biztosítania kell a talaj szénkészletének megőrzését (a kritérium-rendszere kidolgozandó: nincs természetes erózió, nincs talajbolygatás stb.); és elvárás, hogy a biomasszában is felhalmozódás folyjék.
