Nekem az a meglátásom alakult ki, hogy elsősorban a klasszikus faterméstan és a faállomány szerkezetére vonatkozó ismeretek beépítése hiányzik a jelenleg fejlesztés alatt álló erdészeti távérzékelési alkalmazásokból. Azaz a tudományterületek integrációja. Tehát hogy a távérzékelési kutatók egyrészt tényleg értsék, hogy:
- mi a probléma (hogy konkrétan milyen eredményeket vár az igazgatás és milyen adatokat akar a gazdálkodó), ezeket milyen adatkörnyezetbe kell illeszteni;
- másrészt, hogy a faállomány-szerkezeti és -növekedési összefüggéseket használják fel ahelyett, hogy mindent fizikailag és faegyed-szinten meg akarnának mérni (ami persze nem lenne rossz, csak nem megy).
A távérzékelésben már bőven abban a fázisban vagyunk, hogy megfizethető, elérhető, de praktikusan feldolgozhatatlan adatmennyiség áll rendelkezésre. És már 5-10 évvel ezelőtt is meg lehetett volna csinálni, amivel most dolgozok (-unk).
Pl. a Czimber-Tomor-féle sok száz milliós projekt, amit a Mecsekerdőnek csináltak, és aminek az 1ha-re vetített adatköltsége kb. 100ezer forintra tehető (a FÖMI-féle felületmodelleknek kb. 100-szorosa!) - na, ez most ott tart, hogy terepen kell körlapot mérniük, mert a körlap-sűrűséggel, a koronaátmérő-d13 összefüggéssel még mindig nem boldogulnak, holott szerintem ez a faállományra nézve, mint eloszlás modellezhető.
