walden

Dr. Gál János felvetése volt, hogy vizsgáljuk meg: mi a helyzet a fatermési táblákba épített alakmagasságokkal? A fatermési táblából számítható, faállományra vonatkozó F=V/G hányados mennyiben tér el ugyane fatermési táblából levezethető átlagfa f=v/g alakmagasságától? A fatermési táblán belül…

Az erdőállomány nem egy jövőkép felé halad, hanem támolyog egyik rezsimből a másikba.

A fatermőképesség definíciója így szól (Veperdi 2014, de az egyetemi előadás-jegyzetekben is benne van): Fatermési fok (fatermőképesség): az összfatermés fatermési modell szerinti hektáronkénti átlagnövedéke 100% sűrűség és elegyarány feltételezésével, adott – fafajonként megállapított – korban.…

Az erdészeti igazgatásban a mai napig (lásd: ESZIR) használt fatermési táblák lassan 50 évesek. Keletkezésük igen kacifántos história és a szokás szerint dokumentálatlan. Én a következő forrástörténetet raktam össze: A táblákat Király Laci bácsi szerkesztette az 1971-es új üzemtervezési rendszer…

Az NFM-ben ma volt egy workshop a LULUCF-szektor kibocsátásainak és megkötéseinek (ühg-leltár) előrejelzéséről ("Nemzeti Üvegházgáz Adatbázis a döntés előkészítés szolgálatában" címmel), ahová meghívtak előadni és oda rajzoltam le a modell alapkoncepcióját, az erdőállomány görgetésének…

Elvileg az elő- és véghasználati rezsim adatszerkezete elvileg azonosan is megfogalmazható: a 100%-os erély, az a tarvágásos véghasználat. A véghasználatot főszabály szerint felújítás követi. Ez fogalmi újítás is lenne a Király-féle módszertanhoz képest, mert egyesítené a Király-féle erdőnevelési-…

Az üzemterv előre való meghatározása azon gazdászati rendszabályoknak, melyeknek keresztülvitele által valamely erdőtest jelen czélszerűnek talált állapotban fenntartatik, vagy jelen czélszerűtlen állapotából a czélba vett előnyösebb állapotba átvitetik. (Divald Adolf és Wágner Károly: Erdészeti…

A NÉBIH Erdészeti Igazgatóság 2015-ben kapott egy 10 milliós megbízást a NAIK Erdészeti Tudományos Intézettől az országos erdőállomány középtávú prognózisának kidolgozására, ezen dolgoztam nagyon sokat azóta. A projekt gyakorlatilag az egyszemélyes munkám volt (ez alól az erdőtelepítési modell a…

Az erdőállomány-prognózis munkáit, ha úgy vesszük, az Egyetemen, a phd-s éveim alatt kezdtem, kb. 1998-ban, Király prof hatására, vagy piszkálására, hogy pontosabb legyek. Akkoriban egyesfa-modellekkel és faterméstannal foglalkoztam főleg, de volt egy egyetemi projekt-feladat, amit a Bédai Erdészet…

Néha az az érzésem, a hozamszabályozás (vagy -vizsgálat) azért lehetett a magyar erdészeti gyakorlat része, mert Király profnak elhitték, hogy ezeket a kérdéseket számokkal és mátrixokkal is meg tudja válaszolni úgy, hogy a kockázatos szakmapolitikai érvekkel nem is kell a…

A helyi fatermési táblás projekt (HFTT) miatt kezdtem el ismét körös mintavételeket nézegetni. Miután az egyesfák térfogatszámítására használt Király-képlet több generációt ért meg (Veperdi Gábor sokat dolgozott vele és javított a kiindulási paramétereken); továbbá a…

Helyi fatermési táblák (HFTT) készítésébe fogott az intézmény [pátosz]. A táblák alapvetően az FNM 1993-2007 között felvett mintaterületeinek adataira épülnek. A helyi fatermési táblák (HFTT) készítésekor az első kísérlet a helyi jelleg megragadására az erdészeti…

A magyar erdészeti gyakorlatban a fakészlet-meghatározás nagyon sokáig a nettó fakészlet készletezését jelentette: a rakodón leköbözték a felkészített választékokat, a rönköt és a tűzifát, és ezeket a számokat számolták vissza táblázatok segítségével bruttó fakészletbe. (Bruttó = az erdőben, lábon…

Király László és Mészáros Károly: Konvergens prognózisok szerepe az erdőgazdasági stratégiák tervezésében című dolgozata az Erdészeti és Faipari Tudományos Közleményekben jelent meg (1994-95, p137). Ez volt az Egyetem hivatalos periodikája. Hiánypótlásul teszem elérhetővé itt, a szerzői vagy kiadói…