Elvileg az elő- és véghasználati rezsim adatszerkezete elvileg azonosan is megfogalmazható: a 100%-os erély, az a tarvágásos véghasználat. A véghasználatot főszabály szerint felújítás követi.
Ez fogalmi újítás is lenne a Király-féle módszertanhoz képest, mert egyesítené a Király-féle erdőnevelési- és véghasználati mátrixot, illetve más koncepció szerint osztályozná az erdőállomány fejlődését vezérlő mátrixokat: az emberi beavatkozások (elő- és véghasználat) és a természeti folyamatok (pl. spontán elegyarány-eltolódások) csoportosításban.
Az a baj, hogy a véghasználati-mátrixot más osztályozásban értelmes megalkotni (a gyakorlat a főfafaj vágáskorára szabályoz), az előhasználatok pedig direkt nem, hanem gyakran az elegyfafajok vagy nemkívánatos fafajok visszaszorításáról szólnak.
