walden

Q: Mit jelent az, hogy n%-os sűrűségű egy állomány?A: Azt, hogy a fatermési tábla fakészletéhez vagy körlapjához képest arányosan mekkora körlappal/fakészlettel bír. Ez a definíciója. Q: Ezek szerint a 100%-os sűrűség és záródás szintjét, mind standardot és elvi maximumot, a fatermési táblák…

A magyar faterméstannak volt egy aranykora, durván az 1960-90 közti periódus, amikor évtizedekre meghatározó eredmények születtek, és létrejött az ERTI tartamkísérleti hálózata. A jelen kor problémája, hogy az új feladatok és eszközök miatt (az egyesfa-modellek, az örökerdők modellezése, a…

Nekem az a meglátásom alakult ki, hogy elsősorban a klasszikus faterméstan és a faállomány szerkezetére vonatkozó ismeretek beépítése hiányzik a jelenleg fejlesztés alatt álló erdészeti távérzékelési alkalmazásokból. Azaz a tudományterületek integrációja. Tehát hogy a távérzékelési kutatók egyrészt…

Barton Iván kolléga halad el egy poszter előtt. Ööö, a poszterünk, igen. A normalizált, borított felszínmodellekre épülő, a faállományok szerkezetét leíró és magasságbecslésre kidolgozott módszertan első publikálása esett meg ezen a konferencián.

Dr. Gál János felvetése volt, hogy vizsgáljuk meg: mi a helyzet a fatermési táblákba épített alakmagasságokkal? A fatermési táblából számítható, faállományra vonatkozó F=V/G hányados mennyiben tér el ugyane fatermési táblából levezethető átlagfa f=v/g alakmagasságától? A fatermési táblán belül…

A távérzékelés és a faterméstan összekapcsolásának programjáról lesz szó, a nagy ívről. A felületmodellek közvetlenül használhatók a fakészlet meghatározására (lásd az nDSM-alkalmazásáról), ehhez azonban referencia-területek kellenek: olyan faállományok, melyek fakészlete földi-terepi módszerekkel…

A fatermőképesség definíciója így szól (Veperdi 2014, de az egyetemi előadás-jegyzetekben is benne van): Fatermési fok (fatermőképesség): az összfatermés fatermési modell szerinti hektáronkénti átlagnövedéke 100% sűrűség és elegyarány feltételezésével, adott – fafajonként megállapított – korban.…

Az erdészeti igazgatásban a mai napig (lásd: ESZIR) használt fatermési táblák lassan 50 évesek. Keletkezésük igen kacifántos história és a szokás szerint dokumentálatlan. Én a következő forrástörténetet raktam össze: A táblákat Király Laci bácsi szerkesztette az 1971-es új üzemtervezési rendszer…

A NÉBIH Erdészeti Igazgatóság 2015-ben kapott egy 10 milliós megbízást a NAIK Erdészeti Tudományos Intézettől az országos erdőállomány középtávú prognózisának kidolgozására, ezen dolgoztam nagyon sokat azóta. A projekt gyakorlatilag az egyszemélyes munkám volt (ez alól az erdőtelepítési modell a…

A REKK-es probléma, illetve a "Somogyi trombitája" néven ismert szakmai probléma a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának 2009-es, roppant furcsa körülmények közt született tanulmánya óta örvend ismertségnek. A tanulmány rossz ízű, hírhedt dolog inkább. A tanulmányról már…

A távérzékelt adatok felhasználásának az erdőleltározásban (az erdőterület lehatárolásán, a térképezésen túl) két koncepciója van. A távérzékelt anyagon méréseket végzünk. A távérzékelt adatból ismert tartalmú és dimenziójú faterméstani paramétereket lehet megmérni (pl. magasságot, záródást és…

Ahhoz, hogy kb. a fatermési táblás (8) becsléshez hasonló pontosságú adatokat (fakészlet, növedék) lehessen nyerni részletszinten (kb. 1ha-os felbontásban) távérzékelt adatokból - ahhoz 3 adat kell. 1. Állománytípus.Most direkt nem írom, hogy 101 elemű faállománytípus vagy 23 elemű célállomány, és…

Az osztályozást tehát jó lett volna megoldani automatizálva. Ehhez nem találtam megfelelő klaszterezési eljárást az általam ismert szoftverekben és a rendelkezésre álló pár nap alatt. Olyan osztályozási eljárást, ami: eleve létező csoportokat (elemi erdészeti tájrészleteket) tud osztályozni, azaz…

A földrajzi lehatárolás szerintem jól levezethető és alátámasztható egzakt módon is: a nagytájaknál kisebb kiindulási területegységek faállományainak fatermőképesség szerinti eloszlásait csoportosítva kettő (jobb-gyengébb) vagy három kategóriába (jó-közepes-gyenge),…

Helyi fatermési táblák (HFTT) készítésébe fogott az intézmény [pátosz]. A táblák alapvetően az FNM 1993-2007 között felvett mintaterületeinek adataira épülnek. A helyi fatermési táblák (HFTT) készítésekor az első kísérlet a helyi jelleg megragadására az erdészeti…

"[a szisztematikus leltár felméréseiben] nincsenek meg azok a definíciók [nem vezethetők le, nem evidensen vezethetők le], amik alapján a fatermési tábla működik: felsőmagasság és 100%-os sűrűség" - mondtam Dr. Gál Jánosnak egy helyütt. "Nem önthetők adatba." (A…

[Eredetiben: 2015. február 7-én. Kisebb kiegészítésekkel és pontosításokkal itt.] Elég hosszan maradtam el a levelezés követésével, de most vissza szeretnék térni alapkérdésekhez. Egymásból következő feltételezéseimet adom közre, ezért érvelésem természetesen támadható…

A magyar erdészeti gyakorlatban a fakészlet-meghatározás nagyon sokáig a nettó fakészlet készletezését jelentette: a rakodón leköbözték a felkészített választékokat, a rönköt és a tűzifát, és ezeket a számokat számolták vissza táblázatok segítségével bruttó fakészletbe. (Bruttó = az erdőben, lábon…