A fatermőképesség definíciója így szól (Veperdi 2014, de az egyetemi előadás-jegyzetekben is benne van):
Fatermési fok (fatermőképesség): az összfatermés fatermési modell szerinti hektáronkénti átlagnövedéke 100% sűrűség és elegyarány feltételezésével, adott – fafajonként megállapított – korban. Meghatározása az állomány-összetevő kora és átlagmagassága alapján történik. Mértékegysége: m3/év/ha. Abszolút értéket tartalmazó viszonyítási alap.
Ebből az adott kor az érdekes, hiszen miért pont az a kor? Erre sosem kaptam használható választ. Más definíciókban a "megegyezés szerinti kor" vagy "referencia kor" szóhasználat szerepel. Miben egyeztek meg e nagyszerű fők vagy mire vonatkozott a referencia?
A jelenleg használatos fatermési táblákban hosszú vágásfordulójú fafajokra 75 év, rövid vágásfordulójúakra 25 év szokott lenni, égernél és nyírnél pedig 50 év.
Találtam egy utalást ennek a bizonyos kornak a szakmai tartalmára (Király 1999):
"(...) a megállapodás szerinti minimális vágáskorra számított valódi, hektáronkénti átlagnövedék fatermési osztályként való alkalmazása."
Az idézet így állítmány nélkül eléggé rosszul hat, mint magyar mondat, de a lényeg az, hogy a megállapodás szerinti kor azt jelenti, hogy a korabeli megítélés szerint ezt a kort tartották a fafajra jellemző minimális vágásérettségi kornak.
Irodalom:
Veperdi G. (2014): Fatermési fok meghatározása az egészállomány átlagnövedéke alapján. Erdészettudományi Közlemények, 4. évfolyam 2. szám, 101–107. oldal.
Király L. (1999): Új eljárások a hazai erdőrendezésben. Erdészettörténeti Közlemények, 1999. 45. szám, 121-159.
