Dr. Gál János felvetése volt, hogy vizsgáljuk meg: mi a helyzet a fatermési táblákba épített alakmagasságokkal? A fatermési táblából számítható, faállományra vonatkozó F=V/G hányados mennyiben tér el ugyane fatermési táblából levezethető átlagfa f=v/g alakmagasságától? A fatermési táblán belül működik-e a fatömegtábla? Elfogadhatóan dolgozik-e együtt a fatermési tábla és az egyesfák fatömegének számítására általánosan használt Király-függvény?
A válasz röviden: igen (pár kivételtől eltekintve elfogadható torzítással igen).
A vizsgálatot csak olyan fatermési táblán lehet elvégezni, amiben szerepel törzsszám vagy az átlagfa átmérője, és ilyenformán levezethető az átlagfa fakészlete és körlapja, tehát sajnos az igazgatásban használatos I. generációs, 1971-72-es nomogramokra nem. A Sopp-féle 1974-es táblákra viszont meg lehet csinálni, és tudván, hogy e kettő közös őstől ered, a következtetések feltételezhetően megállnak az I. generációs nomogramokra is.
A faállományra vonatkozó alakmagasságot könnyű képezni a fatermési táblából a főállományra vonatkozó V és G értékek hányadosával.
Az átlagfa paraméterei a fatermési táblából kiolvasható, a főállományra vonatkozó átlagmagasság és átlagos átmérő. Ebből a II. generációs Király-képlettel (Király-Veperdi, 1989) számítottam az átlagfa fakészletét.
A két alakmagasság hányadosát képeztem az összevetés miatt, a nevezőben a főállomány alakmagassága, mint viszonyítási alap.
Eredmények. Alapvetően a két alakmagasság 5%-nál kisebb eltéréssel megegyezik. Fiatalabb korokban szokott ennél nagyobb mértékben eltérni, a fatermési tábla kor-tartományának első harmadában vagy az első 1-2 sorában, feltételezésem szerint a fiatal kori törzsszám bizonytalanságai és a kis méretű faegyedekre vonatkozó adathiány miatt.
Lásd a KTT mag 1. fto-ra vonatkozó alakmagasságok hányadosait. Így néz ki egy jól működő fatermési tábla.
Kivétlek:
- Feltűnő, hogy a bükknél (4-6 fto) és GY-nál (1-2 fto) igen rossz a kétféle alakmagasság illeszkedése. Az eltérés a kor szerint eltérő, és 25 éves korban eléri a 25%-ot is.
- Az VT sem jó.
- Az akác mag esetében sem jó, 15-20 éves korig az eltérés 5% feletti.
- A NNY pedig idős korban (20-30 év felett) nem jó (bár ez nagyjából érthető).
Lásd a Bükk 6. fto-t.
Lásd az Akác 3. fto-t.
Az eredménynek jelentősége van az átlagfára épülő erdőbecslési módszereknél (átlagfás becslés, körlapozás), illetve azoknak a vizsgálatoknak az alátmasztásakor is, amik terepi felvételeket használnak referencia-mérésként fakészlet meghatározására. Meg úgy egyébként mindenhol, hiszen evidencia, hogy az egyesfák fatömegét összegezve a faállomány fatömegét kell kapnunk, nem? De.
