A klíma változásának elfogadott időléptéke elég nagy, a klíma lassúdad változású, általában egymást követő 20-30 éves periódusokat szoktak összehasonlítani egymással. A normál periódusok, amikkel a klímamodellek dolgoznak: 1961-1990, 1981-2010, 2011-2040, 2041-2070 és 2071-2100.
A klíma-paraméterek és az erdők viselkedésének összefüggését a fentiek miatt régi állományfelvételi adatokon kellene vizsgálni. (Létezik az a megközelítés is, hogy a mai állapotból, tehát az Erdőállomány Adattár 2017-es állapotából válogassuk le azokat az erdőket, amik az adott periódusban keletkeztek, pl. az 1981-2010-es periódushoz rendeljük hozzá a 2017-2010 = 7 éves kortól a 2017-1981 = 36 éves korig terjedő részhalmazt, mert ezek az erdők a kérdéses 30 év alatt "álltak be". Az ötletgazda Illés Gábor (2016). De ez nagyon leszűkíti a kiértékelt kor-tartományt és keveset mond a periódusok elején már idősebb-középkorú állományok reakcióiról.)
A régi állományfelvételi adatokra viszont nincsenek digitális térképek, az igazgatásban az ország teljes digitális térképe kb. 2006-tól áll rendelkezésre. A régi állományokat tehát nehéz lokalizálni, nehéz megmondani, hogy pontosan hol is álltak, így nem oldható meg az összerendelés a klíma paramétereinek adataival.
Mi a régi erdőleírásokban a legszűkebb lokalizáció, aminek ismertek a határai? A helység (község) kódja. És a helységek nagyjából állandóak is az időben, a határaik ugyan változnak, egyesülnek és szétválnak néha, de talán ezek a változások követhetők. Ha tehát 2006-ból ismerem a helységek poligonjait, az összerendelés megoldható. (Gondolom most.)
Homogénnek tekinthető-e a klíma-paraméterek változása helységenként? - merül fel a kérdés.
A mo-i helységek átlagos mérete kb. 30km2, ami a regionális klímamodellek celláinak nagyságrendje. Ez biztató. Ahol pedig Mo-on nagyobb helységek vannak, az pont az Alföld, ahol viszont a klíma nem túl változatos.
Tekintsük az erdészeti szempontból meghatározó FAI-index (Führer 2010) eltolódásait a normál periódusok között és országosan a ClimateEU (A. Hamann, 2016) adataiból számítva. Az látszik, hogy a periódusok közti eltolódások elég széles, nagyjából fél klímaosztály széles tartományban szóródnak. (A Führer-féle besorolás szerint egy klímaosztály a FAI 1,25 széles sávja.)
Helységenként viszont sokkal szűkebb tartományon szóródnak a FAI-eltolódások. Az egyik szélsőséges példa Miskolc, ami egy kifejezetten nagy területű helység (236 km2) változatos erdőtípusokkal a B-től a KTT-CS klímáig, ahol az eltolódások 1/5 klímaosztály-szélességű hisztogramot mutatnak. A másik szélsőséges példa Segesd, ahol a FAI-eltolódások tartománya 1/10 klímaosztály-szélességű (és ez a szűkebb eloszlás sokkal gyakoribb).
A szűkebb tartomány persze lehet direkt annak a leskálázási módszernek a következménye, amit a ClimateEU használ a globális klímamodellek eredményeinek besűrítésére. Ezt nem tudom.
A helység tehát nagyon jól szűkíti a FAI-eltolódások országos terjedelmét, szóval szerintem nyugodtan lehet községre dolgozni, a községgel lokalizálni.
