Mi az EASAC?
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Szervezete (EASAC, European Academies Science Advisory Council) 29 európai tudományos akadémia közös intézménye, és küldetésüknek azt tartják, hogy tudományos eredményekkel és tényekkel támogassák a szakpolitikai döntéshozókat. Összekötő kapocs kívánnak lenni az akadémiai közeg és a szakpolitika között, tudomány hangja. A tudomány menedzsmentjével foglalkoznak.
Az európai akadémiai közeg próbál reflektálni a korszellemre, és jól csinálja. Próbálnak egy intézményesített döntési mechanizmust kidolgozni és bevezetni (SAM, Science Advise Mechanism for EU Comission), aminek az lenne a dolga, hogy az EU Bizottsága formális eljárásokban vegyen figyelembe tudományos érveket és tényeket. A validált szakértelemnek és a szakértelem iránti bizalomnak különösen nagy szerepe van az „alternatív tények” és a propaganda korában.
Tegnap volt egy konferenciájuk az MTA első emeleti Felolvasótermében. Igen szépek és súlyosak az ajtótokok ott (ennek később lesz jelentősége). Kiemelném az erdészeti szempontból lényeges dolgokat.
Michael Norton, az EASAC környezetgazdálkodási programjának igazgatója
Az EASAC riportja az erdők funkcióiról és fenntarthatóságáról nagyon népszerű, sokan hivatkozzák, főleg skandináv forrásokból kap jelentős (pl. díjak) elismeréseket.
Az előadó alapképzést tart az erdőfunkciók konfliktusairól (ti. hogy a megújuló energiatermelés, a biodiverzitás megőrzése, az ökológiai szolgáltatások, a CO2-megkötés, a faanyag ipari felhasználása, a turizmus stb.) egymás konkurensei és egyben kiegészítő céljai az erdők kezelésének. A szakpolitika feladata az egyensúly megteremtése. [És elnézést, a saját megjegyzésem: e munkának az egész országos erdőállomány léptékében a prognózis-készítés az eszköze, a különböző szcenáriók tervezése és értékelése.]
Az üzenet elég világos: jelenleg nem divat erdő biomasszáját tűzifaként hasznosítani. Érvek:
- A tűzifa-termelés karbon-semlegessége a teljes termékciklusra nézve kérdéses.
- A kibocsátott szén-visszanyerés várható ideje 10-500 év, fafajtól és a kitermelés módjától függően.
- A biomassza nem hatékony energiaforrás (mint tüzelőanyag).
A lakossági felhasználásról nem esik szó. Európa legalsó jövedelmi decilisében, ahová a magyar kistérségek 40%-a tartozik, a tűzifa majdnem az egyetlen hozzáférhető téli tüzelő.
Aszalós Réka, MTA Ökológiai Kutatóközpont
Az erdők ökológiai szolgáltatásainak két legfontosabb eleme a tűzifa és a turizmus - mondja. A biodiverzitást mérni és értékelni kellene az erdőkben is. A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBR, Convention on Biological Diversity) szempontjából mutatta be a hazai erdőgazdálkodást: a veterán faegyedek megőrzését sürgette, a vágásos (beleértve a fokozatos felújító vágásokat, nem is kezelte külön a tarvágásoktól) üzemmód elhagyását szorgalmazta, az elegyesség, a változatos korszerkezet és a holtfa jelentőségét hangsúlyozta. A magára hagyott erdők képét állította példának.
Előadásában erdészeti fogalmakat használt: elegyesség, korszerkezet, holtfa stb. Ennek nagyon örültem. Az általa felvonultatott adatok 95%-a az erdészeti igazgatásból származott.
Határozottan és érvelési hibákra hivatkozva utasított el egy érzelmileg telített hozzászólót, aki arról beszélt, hogy a fáknak joguk van ott állni [ti. ahol nőttek].
Vita
Az elvárást az erdőgazdálkodás korábbi gyakorlatának megváltoztatására Gillett úr (William Gillett, az EASAC energia programjának igazgatója) azzal indokolta, hogy a klímaváltozás következtében a szakpolitikákban 10-20 éven belül változást kell elérni, mert a jelenlegi folyamatok továbbvitele igen komoly problémákat fog okozni, és ezért az erdészeknek is alkalmazkodniuk kell.
Itt megint egy saját megjegyezést tennék: a magyar erdők nettó megkötők. Nem kibocsátók most sem. Az ország kibocsátásainak (70Gg CO2/év) kb. 4-5%-át fedik le a magyar erdők megkötései (3Gg CO2/év), és ugyan az erdészeti megkötések fontosak, de bármilyen áttörés csak a kibocsátások csökkenésével érhető el, mert a hazai erdészeti megkötések a fakitermelések teljes feladásával is (ami nyilvánvalóan extrém és irreális szcenárió) csak maximum 10-15%-ig lennének növelhetők, akkor is csak rövid távon. Sokat tehetünk az élőhelyek fejlesztéséért és a többi, de a valódi probléma nem az erdőgazdálkodással van.
