Az Agrárklíma projektekben (AK1 és AK2) a klímaváltozás hatásainak erdészeti előrejelzése vagyon megcélozva.
Hogy lesz a klímamodellből hozamprognózis?
1. Klímamodell: idő (éves vagy havi bontásban, esetleg még sűrűbben) -> időjárási paraméterek. A klímamodellek a legjobban körbejárt részei a folyamatnak. A meteorológusok évtizedek óta fejlesztenek, és az egyes időjárási változókra specifikált, jól leírt rendszerek állnak rendelkezésre. Ezeket az eredményeket meg lehet venni, az AK1-hez is vették őket az OMSZ-től.
2. Termőhelyi modellek: időjárási paraméterek -> faterméstani változók (mortalitás, ftk, felújítások sikeressége, fafajok potenciális elterjedésének változása stb.). Szerintem ezek a modellek hiányoznak a legjobban. Abból indul ki minden ilyen koncepció, hogy adott helyen a jövőben várható klíma hol található meg jelenleg, vagy hol található olyan termőhely, ami azt a lehető legjobban megközelíti - és ez utóbbinak a vegetációja a megváltozott (megváltozandó) klíma potenciális vegetációja.
3. Erdőállomány-prognózis: faterméstani paraméterek eltolódásai + korosztály-előretolódás + véghasználati rezsimek -> hozamok, fakészlet, CO2-megkötés stb. (Ez az enyém, ezzel fogok dolgozni.)
