Elkezdtem dolgozni egy olyan szcenárión, ami a klímaváltozás várható hatásait is beépíti. Első körben a fatermőképesség eltolódásainak becslése lenne a cél.
Van egy adatbázis, a ClimateEU nevű, Illés Gábor mutatta meg nekem. A ClimateEU egy Andreas Hamann nevű úr projektje, és azért csinálta, hogy különböző szakági alkalmazásokban biztosítson modellezési adatokat Európa területére. Klíma-alapadatok vannak az adatbázisban a múltra és a jövőre vonatkozóan. Jó ötlet volt, azóta, gondolom, rongyosra citálják.
A ClimateEU honlapjáról egyrészt előre feldolgozott adattömböket lehet letölteni 1×1km-es és 2,5×2,5km-es rácshálóra; másrészt van egy egyszerű futtatható bináris alkalmazás, ami tetszőleges pontok halmazára gyártja le a klíma-alapadatokat. Statisztikai skálázással (statistical downscale) dolgozik, ami hozzávetőlegesen annyit jelent, hogy a kiinduló globális klímamodellek eredményeit (15 modellt használ, lista a honlapon), melyek 50-100km-es rácshálón dolgoznak, földrajzi koordináták alapján interpolálja és alkalmaz valamilyen magassági korrekciót is a tengerszint feletti magasság alapján. Szóval lokális, mezoklimatikus hatások figyelembe vételét nem kell tőle várni, de amíg nincs jobb, megteszi. (És legyünk hálásak, hogy egyáltalán elérhető.) A trendek előre jelzésére mindenképpen alkalmas.
***
Eredmények: az erdészeti klímakategóriák várható alakulása térképeken, Mo. területén. A térképek az eredeti Europe Albers nevű vetületben vannak, egy egységes európai vetületben, ahol még ortogonálisak a rácspontok, azaz lerajzolhatók egy négyzetrácson: 1pixel = 1 rácspont (EOV-ba transzformálva már nem lenne szabályos négyzetrács). Ezért emeli az ország kicsit meg az orrát (a keleti csúcsát).
A ClimateEU bináris verziója minden 1×1km-es rácspontra, 30 éves periódusokra dob átlagos havi középhőmérsékletet és csapadékösszeget, és ebből lehet számolni a FAI-indexet (éljen Führer Ernő 2010), mely index értékei jól megfeleltethetők az eredeti Járó-féle klímabesorolásnak. A múltra vonatkozó térképek a mért időjárási adatokból indulnak ki (az OMSz adatai, amiket az OMSz átadott a globális klímamodellek futtatásához), és nem az erdészeti adattári részleteken nyilvántartott klíma-adatokból.
A SZTYP klíma erdészeti szempontból az ESZYTP-nél is kedvezőtlenebb, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat szerint itt faállomány már nem tartható fenn, csak ligetes fás foltok vannak a füves pusztában. A fogalmat Mátyás Csaba vezette be, és Führer és barátai írták le az Erdészeti Lapokban, 2017 júniusában.
A 15 globális klímamodell az IPCC Assessment Report (2013) RCP4.5 nevű szcenáriójára futott, ami egy enyhébb átlaghőmérséklet-emelkedésű előremetszés:
Átlagos projektált globális átlaghőmérséklet-emelkedés az RCP4.5 szerint:
+1.4°C (±0.5) a 2050-es évekre;
+1.8°C (±0.7) a 2080-as évekre.
Ennél sokkal borzalmasabb az RCP8.5-ös szcenárió szerinti térkép-sorozat, ahol magasabb a várható globális átlaghőmérséklet-emelkedés; az olyan ronda, hogy meg se mutatom.
