Hosszútávon:
A sima ortofotók és a felületmodellek sajnos gyakran geometriailag eltérőek, nem feleltethetők meg egymásnak kielégítően, magyarul pl. a fák csúcsai gyakran nem ott látszanak az ortofotón, ahol a felületmodell lokális maximumai vannak.
A true orto (cDFM: c, mint colored) felületmodellek arról szólnak, hogy a felületmodell rácspontjainak tetejét kiszínezik az RGB és NIR (közeli infravörös csatorna) adataival, a geometria rendben van, és a szemlélőben intuitív magyarázatot nyer ilyenformán a magasságok eloszlása.
Engem a true orto modellek azért érdekelnek, mert össze lehetne bagzatni a multispektrális elemzést (vagy a még gazdagabb hiperspektrális adatforrásokat; = faállománytípus, fafaj felismerése); a felületmodellel (= záródás + magasság becslése); mely két módszer egymás eredményit pontosítaná és egészítené ki, s így gyakorlatilag egy komplett faállomány-leírást adna. Egy objektum alapú osztályozás, ahol az objektum nem a szokásos egyesfa lenne, hanem az állományösszetevő.
Ezt az integrált módszert kellene lekódolni úgy, hogy a legkisebb beavatkozás mellett, minimális kézi vezérléssel fusson. Szóval ezt előbb-utóbb meg fogom írni.
Ehhez kell még egy tenyészidőszaki NDVI-profil az egészségügyi állapot leírásához és a növedék becsléséhez, és az lesz a faállományok leírásának távérzékelés-alapú szép új világa.