Adott egy sztereó képpár. Ebből nem csak ortofotót lehet készíteni, hanem a felszín magasságára vonatkozó adatok is kinyerhetők. Kép-korrelációs eljárás vagy képegyeztetés (image-matching) a neve. Az ex-FÖMI (jelenleg a budapesti kormányhivatal uralma alatt) különböző projektekben 2006 óta [?] készít ilyet, eleinte épületeket akartak felmérni a segítségükkel. Főleg a MePAR-hoz készült légifelvételek alapján dolgoztak.
A technológia talán nem évül el egyhamar. Helyette LiDAR eszközökkel lehetne lerepülni nagy területeket, de az nagyon drága. A képegyeztetés alapanyagát, a légifotót pedig más célokra is elterjedten alkalmazzák.
FÖMI-s előadások szerint a képegyeztetéssel nyert aktuális felületmodell (DDM-5 a neve a terméknek) pontossága olyan 0,5 méter körül van (egy mérésé, ami egy-egy képelem, jó esetben egy-egy pixel vagy kisebb pixelcsoport összerendeléséből adódó magasság-adat, azaz remélem pontszerű).
Csak 2006-os nyilvános dokumentáció érhető el a DDM-5 megbízhatóságról, ebben általában +/-0,7 méteres megbízhatóság, illetve 1,0-1,5 méteres pontosság áll, de a jelenlegi DDM-5 termékek 2013. óta készült légifényképekből készültek, s valószínű, hogy azóta már javultak.
A felületmodell (a fák koronáinak teteje) és a terepmodell (a talajfelszín) tengerszint feletti magasságának különbségéből számolni lehet az adott faállomány magasságát. Ezen dolgozunk most Király Géza és Szabó Károly barátaimmal. A Hanságban és még 3 helyen csináltak mintaterületeket, és Karesz 2016-ban egy lézeres magasságmérővel mérte végig a hansági mintát a körzeti erdőtervezés alatt, erdőtervezési szabványok szerint. A referencia-mérések faállományokra vonatkozóan tehát elkészültek, időben nagyon közel a lerepülésekhez.
A kérdés az, hogy a normalizált felületmodell (nDSM = a normalizált azt jelenti, hogy a felületmodellből ki van vonva a terep magassága) - mennyire alkalmas faállományok magasságának mérésére, esetleg a magassági növedék detektálására?
A képpárosításból nagyjából 0,4 méterenként, de rendszertelen hálózatban születnek meg a nyers mért magasságok, s ebből Géza készített 1×1 méteres rácshálóra illesztett felületmodellt, azaz kisimította és rendezte a mért pontok hálózatát (interpolált). Karesz pedig egyszerű szűrőkkel [a módszertan az övé] számolt részletenként az nDSM-ből származó állomány-magasságokat.
Az adattári és az nDSM-ből származó magasságok összevetésének eredménye az, hogy hansági mintaterület összes részletére (kb. 450db, 2260ha) nézve az átlagos eltérés -2cm. Ennek a 2cm-nek a 95%-os konf. intervalluma 18 cm. Azaz a becslés átlaga 95%-os biztonsággal durván 20cm-en belül van. Ez erdészeti szempontból, nagy területre vonatkoztatva elég jó.
Az eltérés a tartomány nagy részén jószerével független a referencia-magasságtól, csak kis magasságokban (10m alatt) hord lefelé.
A szórás mértéke megítélés kérdése, de néha az egyedi eltérések (részletszinten) jelentősnek mondhatók. A kb. 450 részlethez megállapított távérzékelt magasságból 100db van -0,5 és +0,5 méteres eltérés között, 250db -1 és +1 méter között, és kb. 200db 1m-nél nagyobb mértékben tér el a tervezői felvételekben megállapított magasságtól.
Megállapítható, hogy így számolva és így szűrve, az nDSM-ből származó távérzékelt magassági adatok nagy léptékben nagyon biztatók, mert torzítatlanok. Azaz önmagában egy átállás ilyen magasságmérésre erdőállomány-szinten valószínűleg nem hozna jelentősebb változást a fakészlet számításában.
Ha a részlet nem homogén, az nDSM magassági adatait tulajdonképpen klaszterezni kellene, hogy a homogén állomány-részeket (foltokat) megtaláljuk és lehatároljuk (záródáshiányos foltokat és lékeket is beleérve, ahol a magasság közel nulla vagy legalábbis sokkal alacsonyabb) és a koronacsúcsok átlagát becsüljük. Faterméstani szempontból az uralkodó szint koronacsúcsainak átlagmagasságát kellene mérni.
Jó volna tudni továbbá valamit az állományon belül változatosságról is. Mindezért Géza átküldte ASCII gridben a teljes hansági mintaterület magassági modelljét is (nDSM). Ezzel dolgozok most.
Lerajzoltam egy részletet, az nDSM magassági adatait színezve. Mindig megkap a koronafelszín bolyhossága.
