Forkolni = elágaztatni, mint "villa".
A bitcoin műveletekben használt fogalom, arról szól, hogy mit kell csinálni, ha a tranzakció (a pénz tulajdonjoga) feltételekhez kötött. "Ha a dollár/euró árfolyam 1,6 felé megy csütörtökön, akkor a 4568-as számú garas Edináé. Ha nem, akkor meg a Béláé."
Érdekes, ennek is van tudománya, valószínűleg a gráfok és a topológia körül. Sajnos nem vagyok képzett ezen a területen.
Az elgondolás nagyon hasonlít a... szóval pont, mint a családfában.
A családfa az erdészeti igazgatásban megvalósított egyik fejlesztésem volt. 2003-2004 körül csináltam.
Az alap-probléma a nyilvántartási egységek, a területtel és attribútumok sokaságával leírt részletek (erdőrészletek) életútjának követése volt. A részlet egy darab földterület, van térképi alakzata, van természetes azonosítója (helység + tag + részletkód), gazdálkodója, leíró adatai, faállománya stb.
Amikor a részlet megszűnik (az erdő művelési ágból kivonják, erdőirtás), a részletnek vége. Amikor telepítik vagy megtalálják, akkor születik. Amikor véghasználat történik és felújítják, elvileg nem változik meg a részlet identitása: előbb üresvágás, majd a felújítás során új faállomány jön létre. Amikor egy részletnek megváltozik a természetes azonosítója vagy gazdálkodója, szintén nem okoz topológiai problémát, legfeljebb jogit. Ezek sima ügyek.
Amikor viszont a részlet számossága változik meg, azaz megosztják (leválasztanak belőle egy darabot, és az új részletként fut tovább), vagy összevonás történik (több részletből születik egy darab), esetleg a magyarul nehezen jelölhető n->m átalakulás történik (ahol n>1 és m>1, a kiinduló részletek területét átszabják, és a külső határokon belül új belső határok születnek) - ez már érdekes.
A részletek történetében való keresgélés miatt jelentős a kérdés. Egy összevonás esetén az utódrészlet nem örökölheti minden elődje minden tulajdonságát. Egy megosztás után olyan utódok keletkezhetnek, amik nem is hasonlítanak az elődre. Ezek a keresések igazgatási szempontból fontosak lehetnek, lásd pl. a "jogelőd" kérdését, vagy olyan támogatások visszafizetési pereit, ahol a részlettel időközben történt valami.
A megoldás az "esemény" és az "esemény részletei" relációs adatbázis-tábla megalkotása volt. Az "esemény" (szülőtábla) az elágazás tényét és adatait rögzíti, az "esemény részletei" (gyerektábla) az előd- és utódrészleteket.
Az egyes attribútumok leszármazásnak egyértelműsítését pedig a "főág" fogalmának bevezetése oldotta meg. A főág az esemény előd- és utód oldalának az a részlete, ami a tulajdonságokat meghatározza.
A családfa koncepcióját azóta is használja az erdészeti igazgatás, bár a megvalósítás és az értelmezés szerintem nem tökéletes.
