walden

Kapitány a naplónak: ilyen vizsgálatokat kellene végezni. Sose lesz rá időm, sose basszus. Todo-list, bakancslista, wishlist.

1. ÉÉM: Az erdőtervek vegyes átvezetésének (több felvételi év összecsúszó anyagai) hatása (növedékre, fakészletre).
2. Prognózis: FAWS-vizsgálatok. Tényleg azokon a helyeken nem termelnek ki, ahol az elmélet feltételezi? Mi jellemző a feltűnően túltartott (vágásérettségi mutató) állományokra? Mekkora területről van szó? Külön hozamosztály.
3. Prognózis: hogy néz ki az előretolódás az Adattárban? Főleg a fiatal állományok alulreprezentáltsága nem teszi-e lehetetlenné egy görgetős modell alkalmazását? Területben levezethető-e egy hihető előretolódás?
4. Prognózis: koreltolódás fiatal állományoknál a tervezéskor. Amikor a többszöri pótlások, elkésett elsőkivitel miatt az állományra kisebb kort ír le a tervező, mint a kötelezettség kezdetéből levezethető.
5. Prognózis: a szétzilált, szétlapított, agyonrágott első korosztályokból mikor lesz normális fto-eloszlású sokaság? (Az fto-szerinti kor-magasság szórásképeknek az elején mindnek egy kis talp van, abba kapaszkodik a görbe, mert az istennek sem nőnek. Vagy nem aktualizálják őket.) Munkanéven: amikor az állományok maturálnak.
6. Prognózis: Befejezett erdősítések leírásának megváltozása a tervezéskor: amikor a támogatási szemléletű állományleírás helyett a tervezői érvényesül. Megváltozó főfafaj, elegyarányok, fto. Igazából ezt kell tudni hosszútávra, a felújítási mátrixban ugyanis a befejezéskori célállományok vannak.
7. ÉÉM körlapra, mint az elméletben legstabilabban mért faterméstani paraméterre.
8. NDVI-vizsgálatok: a tenyészidőszaki NDVI-összeg számítása. Összefüggésbe hozható-e abundanciával, növedékkel? Homogén, 100%-os záródású mintaterületeket szeretnék vizsgálni.
9. Landsat-felvételek: erdőterület (fás vegetációval borított terület, az Adattában leírtakon kívül is) meghatározása historikusan (kb. 1980-tól), annak területi megoszlása, állományszerkezeti jellemzői (területosztályozással).
10. ÉÉM: befejezni az ESZIR vs. FNM vizsgálatot, az élőfakészlet és a növedék torzításának leírása korosztálytábla-szerkezetben (fafaj-kor pivot), esetleg függvényesíteni is. Mert a jelenlegi MC-s bizonytalansági elemzés sajnos komoly korlátokkal küzd (szűk az érvényességi tartománya, nem írja le a magasságmérés torzítását).
11. ÉÉM: megpróbálni megbecsülni az erdőtervezői magasságmérések torzítását az FNM-ből, a plot-részlet összerendelése alapján. Nem korrekt, de országos léptékben hátha ad valamit. Nincs jobb ötletem.
12. ÜHG: AR-terület leválogatásának módosítása a térinformatikai elemzés alapján. Mi lett az 1990 óta telepített erdőkkel, mi történik velük tervezéskor és miért nem találom meg őket a leíró (nem tér-) adatok alapján?
13. ÜHG: megcsinálni végre a talajszén-becslést a T-lapos adatok felhasználásával, hamis idősorokkal. Olyan régen van forgalomba a 2005-ös Führer-Mátyás-féle publikáció, és mindenki csak arra a nagyon bizonytalan 63%-ra hivatkozik. [2013.11.06.]
14. FNM: az első 3 ciklus n számú egyedből álló mintaköreiben a vonatkozási terület mindig a legtávolabbi fa távolságával, mint sugárral számolt kör területe volt, korrigálva Fadgyas Kálmán képlete szerint. Mi van, ha eggyel, kettővel stb. kevesebb fát számítunk ebbe bele? Torzít-e a hektáronkénti körlapon? Az országos élőfakészlet így skálázva mutat-e valamit, konkrétan konvergál-e valamihez? Mert ha igen, az az országos élőfakészlet.
15. ÜHG: L-FL területek várható alakulása. Ha elkezd csökkenni, kiürülni, akkor a talajra, holtfára, avarra adott érv, hogy itt mindenképpen felhalmozódás van, már nem lesz érvényes, és modellezni kell.
16. Elolvasni, átrágni és értelmezni Halász Aladár: A magyar erdészet 70 éve számokban (FM Erdőrendezési szolgálat, 1994) c. munkáját.
17. FNM: ciklusonként az alászorult (kis méretű) egyedek száma. A gyanú az, hogy az első ciklusban, hasonlóan a tervezői leíráshoz, ki.kimaradtak.
18. Prognózis: fatermési táblánkénti és fatermési osztályonkénti kor-magasság görbék modellezése (reengineering az Adattár valamelyik állapotából; a fatermési táblák fto-kénti vezérgörbéi helyett).
19. Prognózis: a folyónövedék korrigálása az elméleti vs. gyakorlati átlagnövedék (ftk) alapján. [2013.11.06.]
20. Ellenőrizni azt az állítást (Somogyi), hogy az erdők növekedése felgyorsult. Elég gyanús. [2013.11.06.]
21. ÉÉM: meghatározni az FNM alapján a fatermési táblánként az országos kor-magasság szórásmezőt, és megjeleníteni ennek térbeli eloszlását (Solymos R. szerint nagy általánosságban nyugatról kelet felé haladva szűkül.) Érdekes téma volt ez a szórásmező-kérdés: Király is tárgyalja pár mondatban a kandidátusi értekezésében (innen vettem a Solymos-féle állítást).
    Az FNM alapján levezetett szórásmezőket összehasonlítani a nomogramokkal illetve a szalagmátrix szórásmezejével. A jelenleg alkalmazott fatermési modellben a szórásmező keskenyebb, mint a nomogramban, és a nomogram is eleve levágja a 36 méternél magasabb tartományt. [2013.12.13.]
22. ÉÉM: tesztelni a növedékesítés hatását nem változó (azonos erdőrészletben levő, fahasználattal nem érintett), 2005-ben átvezetett tervezésű fafajsorokon, amiknek megvan mind a két állapota. Hogy mozgott a kor-magasság szórásmezőben (magassági növedékesítés)? A fakészlet változása hogyan rajzolható vissza a kor-magasság szórásmezőbe? Azaz az ftk-vonalakon szalad-e a modell? [2014.03.07]
23. ÉÉM: FNM 2. és 3. ciklusából származó valós növekedési adatok illeszkednek-e a nomogram ftk-görbéire? [2014.04.02.]
24. Tamagocsi. Egyes fán alapuló szimulációs modellek. Meg lehetne nézni, hogy az FNM-mintákban (polárkoordinátákkal) milyen összefüggés van a szociális helyzet (bármilyen mércével: Kraft-osztály, körlap, fakészlet stb.) és a fára jutó terület (korona-vetület) között. Az olyan egyedek, amiket minden oldalról lehatárol egy másik fa, vizsgálhatók.
25. ÉÉM: azonos fafajú, eredetű, korú, átlagmagasságú állományokban milyen szórása van az FNM-es felvételek szerint a fakészletnek? (Adattári próbakörös és teljes felvételű adatokon volt ilyen vizsgálat: 20-35% SD.) Tehát a fatermési táblák milyen természetben meglévő szórást homogenizálnak? [2014.09.03]
26. ÉÉM: erdőtervi átvezetések végül is mennyi növedéket tartalmaznak a felborult időrendű tervezés és átvezetéseik miatt? Ettől fluktuál az élőfakészlet? Átlagos korok a beszúrt és törölt állományokban. [2013.09.03]
27. ÉÉM: a részsűrűség meghatározásánál vannak olyan algoritmusok, amik a részlet szintjén korlátozzák az egyes fafajsorok rsg-jét (a szint összes záródása vagy összes részsűrűsége alapján). Ezeket mikor vezették be? Ezek nélkül végigszámolva az 1996 előtti és utáni állományokat, mi jön ki? Lásd S. trombitája. A szisztematikus leltárban semmi ilyesmi nincs. [2014.09.27]
28. Prognózis: vizsgálni az ftk-eloszlás változását. Ez alapján meg lehetne mondani, hogy pl. a fatermési táblák alapjául szolgáló periódus (1993-2007) mennyire hasonlít ahhoz a korszakhoz, amiben a fatermési táblákat használni fogjuk. Lásd a vonatkozó esszét. [2015.02.07]
29. FNM: megnézni, hogy a mintakörök (3-as felvételi mód) egy fára eső átlagos területe (futóátlag) hogyan telítődik a fák számának emelkedésével, állományszerkezeti jellemzők (főleg kor, fafaj, körlap, körlap-alapú sűrűség, ftk, záródás) függvényében a telítődési görbe milyen mintakör-méretnél stabilizálódok (éri el a határértékét), azaz mekkora köröket kell felvenni. [2015.05.19]
30. FNM: 1D-tesszalláció (minden fához fix gyűrűterület tartozik), MC-alapú (random fákat hozzáadva a plothoz, amíg), végül fix területre (többre: 500, 1000 nm) számított m3/ha plotonként. Ez talán kiegyenlítettebb, a felvételi szabályok lazasága miatt torzult állományszerkezettől mentes. [2016.01.17]
31. FNM: gyűrűterületek és voronoi-növőterek összefüggése, korrelációja belső fákra. [2016.01.17]
32. TCD aggregáció 100×100-as rácsra. [2016.01.17]
33. Hogyan kellene vizsgálni a fafajsor-fogalom és a fatermési táblák teljesítőképességét, konkrétan térbeli skálázhatóságot, a fafajsor-fogalomra épülő faterméstani módszerek (fakészlet- és növedék becslése) viselkedését a kis területeken, az egyesfa méretéhez tartóan kicsi, 50-20-10 m2-hez közeli tartományokban? (Alkalmazások: szálalás leírása, távérzékelési adatgyűjtésekre épülő erdőleltár-modellek.) [2017.03.24]
34. Prognózis (nagyon aktuálisan és listaszerűen): nevelési mátrix levezetése, az előhasználatok és a természetes folyamatok szétválasztása; választéktervezés és nettósítás beépítése (legalább véghasználatokban); az Adattáron kívüli állományok modellezése; a szálalás beépítése; az új 50mrd-os erdőtelepítési kilátások beépítése; egyéb szcenáriók kidolgozása. [2017.09.24]
35. Az ex-FÖMI légifénykép-alapú magassági modelljeinek tesztelése faállományok magasságának meghatározásának céljából. Torzítás és részleten belüli változatosság leírása. [2017.09.24]