Szinte véletlenül találtam meg ezt az anyagot, a frissen a parlament elé került NÉS-2 forráshivatkozásai között: Magyarország erdős területeinek sérülékenysége a klímaváltozás hatására (EEA-C12-12)
A szerzők nincsenek megjelölve [miért?], de a hivatkozások és a koncepció miatt majdnem biztos vagyok benne, hogy ERTI-s munkáról van szó - és minta Illés Gábor is említette volna személyes beszélgetéseinkben, de régen volt, nem emlékszem.
A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) számára készült tanulmány, ami a klímaváltozás várható erdészeti hatásairól szól.
Az EGT Alapok és a Norvég Alapok finanszírozták a projektet, köszönjük, ez fontos, őszintén köszönjük.
***
Führer Ernő munkásságát át kellene olvasni. A klímatényezők (mérhető időjárási paraméterek) és az erdészeti klímaosztályok megfeleltetését végezte el, azaz a gyakorlatilag mérhetetlen és összehasonlíthatatlan Járó-féle 14 órás páratartalom helyett vezetett be mérhető és prognosztizálható, modellekben kezelhető változókat (FAI index). Ez fontos modellezési alap és nagyszerű eredmény.
***
10×10 kilométeres hálón, térinformatikai eszközökkel, a 2021-2050 és 2071-2100 időablakokra előre tekintve vizsgálták az erdészeti klímaosztályok változását a RegCM és az ALADIN klímamodellek alapján. Hamis idősoros vizsgálatokkal, az 1961-1990 és 1991-2010 közti időszakok klímaváltozásai, és az ekkor élt faállományok fatermési adatai alapján levezették a klíma-eltolódások várható hatását a fatermési osztályok eltolódására. 7 fontosabb fafajra készült el (bár a GY és HNY nagyon hiányzik a listáról).
A két referencia-időszak (1961-1990 és 1991-2010) között, 30 év alatt minden fafajra csökkent a fatermőképesség (erősen: KTT, CS, B; kevésbé: KST, A, EF, FF). Mellékes, de ez ellentmond a gyorsuló növekedés elméletének, de nagyon.
Szép, működő elképzelés, a prognózis klímaváltozási szcenárióját (KLM) fel lehetne építeni ez alapján.
- Az eltolódó fatermőképességek jelentenék a klímaváltozás faterméstani hatásait a KLM-szcenárióban.
- A következtetések közül a legérdekesebb az egyes fafajok ftk-eltolódásainak és mortalitásának összefüggése, tehát hogy a fatermőképesség csökkenése mikor vált át a faállományok pusztulásába vagy kényszerű letermelésébe (EÜ termelés). Ezeknek a határoknak a megítélése nagyon érdekel.
- Az eredmények alapján lehetségessé válik a fafajok között egyfajta helyettesítési mátrix levezetése, amiben az adott termőhelyen, a leromló fafaj helyett jobb fatermőképességűt (fafajcserét) javasol felújításkor. Ebből lesz a KLM-szcenárióban a felújítási mátrix.
Kritikai megjegyzések:
- A hidrológiai viszonyokat be kellene építeni a koncepcióba. Valószínűleg csak a TVFLN termőhelyeket kellene használni a klíma-eltolódás és a fatermőképesség-eltolódás kalibrálására, vagy hidrológia-függővé tenni az összerendelést.
- Nem fatermési osztályra kellene megcsinálni, hanem fatermőképességre. Azt javaslom, hogy a függő változó inkább az ftk legyen. Az ftk egy arányskála, 0-ról indul és arányosan írja le a faállományok teljesítőképességét és a termőhelyet, az fto ezzel szemben csak az ftk értékeinek tól-ig határok közé sorolásával keletkező ordinális skála. Az Adattárban az ftk -> fto összerendelés elég önkényes, a fto-k nem a ftk-tartomány egyenletes felosztásával sorolódnak be, emiatt a fto csak durva osztályozásnak használható, aminél a klímaváltozás valószínűleg finomabb átmeneteket produkál majd.
- A levezetést az Adattár éves állapotaiból végezték, amiben a növedékesítés miatt az állományok 9/10-ének magassága számított, modellezett adat. Ezek helyett az erdőterezéskor keletkező belépő, friss mérésekre kellene támaszkodni, amik nem hordozzák a magassági modellezés esetleges hibáit. 10 év belépő erőtervezési anyagaiból össze lehet rakni ugyanannyi vizsgálati anyagot, mint egy évi teljes Adattár. Ahogy látom a setup-ot, ez nem lenne akadálya semminek.
