Az ötlet az volt, hogy vessük össze a csemetetermelés és -felhasználás adatait. A közgazdaság alapvető mechanizmusai alapján ezeknek valamilyen egyensúlyban kell lenniük. A felhasználás alatt az erdőtelepítések és mesterséges erdőfelújítások elsőkiviteli számait gondoltam felhasználni, hektárban. A termelés a megtermelt csemeték száma, egy- és kétéves összesen, ezer darabban. (Egyébként utóbbihoz mélységeiben nem értek, nem ismerem a termelési adatok módszertanát, de ez az adat van a statisztikában.)
Eredmény: országos szinten elég jó korreláció van első ránézésre. Azaz az elmélet, no lám, működik.
Kérdéseim:
- Jól látom-e a 2010-2011-es megugrást az idősoron? Ebben a periódusban mintha nagyobb lett volna a termelés, mint várható. Volt-e valóban piaca ennek az árúnak, pl. export, vagy más, az erdészeti igazgatásban nem nyilvántartott felhasználás, vagy ez a túltermelés úgymond rájuk rohadt? Mi az oka a megugrásnak?
- Gyakorlat-e a megyén kívülről csemetét felhasználni erdősítésekhez? Nyilván a kereskedelem nem áll meg a megyehatáron, de a szállítási távolság, amire még érdemes elvinni ezt a terméket, bizonyára limitált. Ha igen, kb. mekkora ez a távolság?
- Prognosztizálhatók-e a csemetetermelési adatok, mert az idősor alapján elég jól be lehet lőni, hogy mennyi erdősítés lesz a termelt csemeteszám alapján. Azaz ha lehet tudni, hogy jövőre n db csemetét tudnak előállítani, akkor ez egy felső korlátja az erdősítéseknek is.
Források: OSAP 1254 és 1256 (és elődje, mert korábban ez a statisztika nem volt az OSAP része), utóbbi a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály gondozásában.
