A REKK tanulmánya valóban nem ördögtől való, de az a típusú félig-meddig laikus munka, ami az első valódi kérdés felmerülésekor mond egy nagyot (ti. hogy ami miatt a számok nem stimmelnek, annak oka az illegális fakitermelés) és elégedetten hátradől, várja a hatást. Az illegális fakitermelés éves mértékét a REKK 2-3,5 millió köbméterre becsüli. Tényleg sok van, de azért nem ennyi (adatok nincsenek rá, a hivatalos statisztikákból olyan 30-40 ezer m3 bizonyítható [update 2013. októberében], a szakmából származó becslések kb. 300 ezer m3-t mondanak, és a leges-legvehemensebb szakértői mérlegeléssel készült becslések sem mondják 1 milliónál többnek). A 2-3,5 millió egy egyszerű kivonással jött ki, és eszükbe sem jutott, hogy a másik két szám helyességét vizsgálják meg. Nyilván, mert gőzük sincs a részletekről.
A jó ötletek mellett módszertani hibák, átszámítási bizonytalanságok, egy-két koncepcionális tévedés is van benne (utóbbiakat tekinthetném erősebb csúsztatásnak is, de valószínűleg nem az). Ahhoz képest, hogy a Bakonyi Hőerőmű finanszírozta a cuccot, kifejezetten becsületesen jártak el. Konkrétan nem látni a Hőerőmű rövidtávú érdekét a tanulmány mögött, és ez igazán dícséretes.
Egyébként eleinte nagyon örülünk a tanulmánynak. Talán ez volt az első olyan munka, ami a tágabban értett szakmán kívülről érkezett, és tárgyszerűen, érdemben kívánt hozzászólni a magyarországi erdők helyzetéhez, használatához és középtávú jövőjéhez; másrészt, mert olyan szempontokat és érdekeket artikulált a kérdésben, melyek eddig kevéssé voltak hangsúlyosak a közbeszédben. Például, hogy a természetvédelem, az drága dolog.
Egy "neve elhallgatását kérő minisztériumi informátorunk" vagyok.
A tanulmány itt olvasható. Vigyázat, pdf és 100 oldal.)
